2014. február 21., péntek

Illatélmény - Diptyque Eau Duelle

Amikor megunod a „mi is ez az illat? a volt barátnőm is ezt használta” jellegű megjegyzéseket, akkor elkezdesz nyitni a niche parfümök világa felé.

Abszolút szokatlan és egy kissé frusztráló érzés úgy belépni egy parfümériába, hogy egyszerűen fogalmad sincs róla, hogy melyik márkától mire számíthatsz, és teljesen ki vagy szolgáltatva az eladó ajánlásainak, amiket persze az elképzeléseid alapján tesz. Még tavaly év vége felé jártam először a Neroliban  azzal a céllal, hogy találjak egy vaníliás és/vagy mandulás illatot, aminek nincs olyan fojtogatóan mű konyhai mandulaaroma illata, mint a Dior Hypnotic Poisonnak. Az eladó nagyon kedves volt, megmutatott vagy 10-12 parfümöt 3 perc alatt, aminek így persze egymás után semmi értelme, úgyhogy hirtelen döntés helyett inkább néhányból vettem egy mintát, hogy legyen időm jobban kiismerni őket. Az egyik ilyen a Diptyque Eau Duelle-je volt.


Katt a továbbra!




Az Eau Duelle orientális füszeres unisex parfüm olyan illatjegyekkel, mint a vanília, elemi fa, kardamom, fekete tea, boróka, tömjén, ámbra, bergamot, rózsaszín bors, pézsma és sáfrány. A Neroli oldalán nem így tüntetik fel, de én elég lineárisnak találom az illatot, vagyis amit az első fújás után néhány perccel érzek, az kísér egészen végig.

Igazán üdítő a sok émelyítően cukros, gyakran közönséges vaníliás parfüm után egy olyanba botlani, ami nem azt a hatást kelti, mintha belehemperegtél volna a vattacukros gépbe. Ez is édeskés, de fojtogató töménység helyett finoman prezentálja ezt a tulajdonságát. A vanília mellett a keleties füstös hatás és a borsos fűszeresség kíséri végig az érzékszerveimet, de ez is meglehetősen szolid, így tökéletes választás annak, aki most ismerkedik az ilyen parfümökkel, és nem tudja elsőre befogadni például a Guerlain Shalimarját. (Hello!)


Amit sajnálok és kifogásolok, hogy elég gyorsan válik szinte eggyé a bőrrel és lesz csak közelről érezhető. Bár a jó oldalát is lehet nézni annak, hogy egy, tapintatos, nem tolakodó „in your face” illatról van szó. Így legalább nem mi leszünk az irodában azok, akik miatt a mínuszokban is egész nap szellőztetni akarnak a kollégák. Nem tudom eldönteni, hogy meg fogom e később venni a nagyobb kiszerelést, de elég jó esély van az igenre. Bár jobban kedvelem a nagyobb aurájú, feltűnőbb illatokat, nem tudom kiverni a fejemből azt az idilli képet, ahogy a kanapén egy puha takaró alatt fekve olvasom a Tender is the Night-ot Fitzgeraldtól az új kedvenc tv csatornám, a nonstop romantikusan ropogó kandalló társaságában, ezt az illatot érezve.

Ti is szeretitek a vaníliás parfümöket? Írjatok még finomakat, amiket érdemes kipróbálni!:)

5 megjegyzés:

Arabella írta...

A vaníliás parfümök a gyengéim. :)
Szerintem a Jean Paul Gaultier Classique tetszene neked (az edp és az edt kicsit különbözik, az előbbi lágyabb, "bújósabb", az utóbbi kicsit karcosabb és virágosabb, de én mindkettőt kedvelem). Ha nem csak a klasszikus vanília jöhet számításba, akkor a Dior Addict (az új, sötétkék üveges) is egy egész jó kreáció, pikánsabb, porcukrosabb benne a vanília. A Hypnotic Poison-t pedig ne írd le, tény, hogy méregerős és eltúlozva borzalmas, de kis mennyiségben gyönyörű, igazi nagyasszonyos csoda, persze bőrfüggő is. :)
És ami még eszembe jutott: talán a Kenzo Amour sorozattal is érdemes lenne tenned egy próbát.

879d319e-9ccf-11e3-93d2-000bcdcb5194 írta...

Nem kellene ezeket a "parfümkritikákat" erőltetned, szerintem. Bocs.

suzie írta...

@Arabella: Köszi az ajánlásokat, utánajárok!:) A Hypnotic Poison esetében az eau Sensuelle változat rabolta végül el a szívem, úgyhogy az eredeti után azóta nem sóvárgok:) majd írok az Eau Sensuelle-ről is, kár, hogy ebben a hónapban megszűnik a gyártása:(

@névtelen: Sajnálom, hogy nem tetszenek, viszont én szívesen írom őket, úgyhogy amennyiben nem vagy kíváncsi rájuk, görgess tovább egy olyan postra, ami érdekel :)

Bogi. írta...

nekem személyszerint nagyon tetszett ez a poszt, nagyon örülök neki, hogy ismét aktív vagy, ezzel a témával kapcsolatban meg pláne, hisz a parfüm-téma nekem is a szívem csücske :)
eddig évekig a Calvin Klein Euphoriát használtam, de elegem lett, hogy boldog-boldogtalan viseli már (köszönöm, hamisítók).
elkezdtem keresgélni, és most ott tartok, hogy nem is értem, hogy tudtam csak egy illatnál leragadni :)
Nekem a személyes kedvenceim:
Thierry Mugler - Angel (a kék üvegcse csal, inkább ördöggel van dolgunk, mint angyallal:D)
a Kenzo Amour nálam is nagy favorit, a legeslegmelegebb és puhább illat a világon az én orromnak :) a világ legtökéletesebb párnájának biztos ilyen illata lenne :)
Armani - Code (ó istenem, az a gyönyörű üvegcse:D)
illetve új felfedezett az Yves Rocher Vanille Noir, amihez mostanában a leggyakrabban nyúlok (és az ára is szimpatikus:))
illetve nem a vaníliás illatcsaládba tartozik, de meg kell említenem a Jasmin Noir-t, ami szintén függőségem tárgya, pillanatnyilag a legkedvesebb. szívem szerint éjjel-nappal ezt viselném, de hétköznapokra nekem picit sok, csak este merem viselni :)
bocsi a hosszú kommentért, de annyira megszállott vagyok ebben a témában, hogy feltétlenül le kellett írnom :)
ha drogéria környékén jársz, és véletlenül megillatolod valamelyiket, szívesen olvasom róluk a véleményed :)
üdv: Bogi

suzie írta...

Bogi, köszi a véleményt és a tippeket is!:) Igyekszem majd kipróbálni őket:)